1.0Little more attentionhttps://attention.cafeblog.huAmyofNohttps://attention.cafeblog.hu/author/amyofno/<p>A blogot megnézve sejthető, hogy több időt töltöttem eddig olvasással, mint a konyhában tevékenykedve, de amikor a dolgok megváltoztak, rám hárult a kis család étkeztetése. Ajjaj. Mivel nem a kedvenc időtöltésem az ínycsiklandozó betevők elkészítése, időről időre félresikerülnek a dolgok. A feledékenységről nem is beszélve...</p> <p><a href="https://attention.cafeblog.hu/files/2015/01/Untitled-1.jpg"><img class="size-full wp-image-518 alignleft" src="https://attention.cafeblog.hu/files/2015/01/Untitled-1.jpg" alt="Untitled-1" width="452" height="333" /></a><br /> Történt egyszer, hogy az én drágám ragulevest - amiben már egészen jó vagyok, mert azt nagyon szereti - és mákostésztát kért ebédre. Úton a piacra ismételgettem magamban a hozzávalókat: hús, répa, el ne felejtsem vissza vinni a könyveket a könyvtárba, zeller, borsó, el kell mennem a NAV-ba, tészta van otthon, pipa.<br /> Meg is vettem szépen a dolgokat a piacon, kivéve a mákot! És a tejet, amire még reggel kért meg, amikor kinyitotta a hűtőt és látta, hogy fogyóban van. De ezzel még nem volt vége! Megbeszéltük, hogy indítok egy mosást, csak oda már nem jutottam el, hogy betegyem a szárítógépbe, mert elfelejtettem, így a vizes ruhák álltak egy napot a mosógépben :S Na ez már sok volt.<br /> Aznap este egy kis beszélgetés a konyháról és a tennivalókról. Egy kis elmélkedés a feledékenység okairól.<br /> Végül kiderült, hogy mákostésztát mégsem szeretne aznap enni, úgyhogy fellélegezhettem.<br /> Másnap már egy listával a mobilomban indultam útnak, hogy tényleg semit ne felejtsek el. Spar.<br /> - Banán elég fekete, az nem kell... Hú zsömle! Az nincs is felírva, de kell - belekerül a kosaramba, majd továbbtáncolok a sorok között. - Mák, mák - nem találom sehol. Aztán végül egy kosárban ki van téve - 500 forint, te jó ég! Na mindegy - ez is landol a kosárban és elégedetten sétálok az én kis étkezési mákommal a pénztárhoz.<br /> Siker. Végre megvettem, ami kell otthonra. Kényelmesen elhelyezkedem ágyamban és olvasgatok a délután további részében, s abban a pillanatban beugrik, hogy tejet már megint nem vettem. Remek.<br /> Ez talán most nem veri ki a biztosítékot, de mikor már javában fő a tészta az edényben, az én egyetlenem meglátja, hogy étkezési mákot vettem.<br /> Futok is a géphez, hogy mentsem, ami menthető, gyorsan beütöm a google-ba: "Hogyan daráljak mákot daráló nélkül?".<br /> Kattintgatok, de se kávédarálóm, se mozsárom nincs. Jó következő ötlet (<a href="http://gyakorikerdesek.hu" target="_blank">gyakorikerdesek.hu)</a> - "egy idős nénitől azt tanultam, hogy ki kell szórni a mákot az asztalra és befőttes üveget kell rajta erősen görgetni...". Győzelem! Van asztalunk és van befőttes üvegünk. Drágám elkezdi görgetni az üveget, de csak nem történik semmi. Izzadtságcseppek csurognak a homlokomon, mi van, ha ez sem jön be.<br /> Végül fogja a kabátját és indul a boltba immár másodjára - az alatt az idő alatt amíg hazaért a munkából - mert először kiment megvenni az elfelejtett tejet, ezúttal pedig valami ehető mákot.<br /> De viszont a ruhák már tisztán és szárazon állnak a szekrényben.<br /> Azon a héten Egyetlenemnek nagy nagy türelmet kellett gyakorolnia.</p> <p><a href="https://attention.cafeblog.hu/files/2015/01/remyratatouille-anyonecancook.jpg"><img class="aligncenter size-full wp-image-519" src="https://attention.cafeblog.hu/files/2015/01/remyratatouille-anyonecancook.jpg" alt="remyratatouille-anyonecancook" width="500" height="250" /></a></p>richhttps://attention.cafeblog.hu/files/2015/01/Untitled-1-150x150.jpg150150