1.0Little more attentionhttps://attention.cafeblog.huAmyofNohttps://attention.cafeblog.hu/author/amyofno/<br /><div><span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif"><br /></span></div><div><span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif">...</span></div><div><span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif">Mivel tartott a főnökétől, a vonatról első útja egy telefonfülkéhez vezetett, ahol bejelentette, hogy megérkezett és várja a további utasításokat a találka helyére és idejére vonatkozóan. Már meg sem lepődött azon, hogy János nem örült az ily késői érkezésnek, s kelletlenül adta tudtára, hogy még aznap délben meg kell ejteni a találkozót egy belvárosi étteremben. </span></div><div><span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif">Elena előtte egy kis felfrissülésre vágyott, úgyhogy bejelentkezett egy olcsó motelbe a város szélén, lezuhanyzott, összeszedte magát s egy fekete kosztümöt öltött, hogy minél hivatalosabban nézzen ki. A megbeszélt hely egy ötcsillagos hotel Szajnára néző étterme volt – János hogy fog örülni a számlának, amit küld majd az ebédről – gondolta felderülve. Belépett, s a hely eleganciája azonnal magával ragadta. Ilyen kifinomult stílusú éttermet még nem is látott. Az asztalokat vázában álló fehér rózsák díszítették, a terítők halványzöld színűek voltak, s a helységet egy hatalmas kristálycsillár világította meg.</span></div><div><span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif">Mikor megérkezett és bejelentkezett a recepción, lesegítették a kabátját, s az asztalához vezették, ahol a francia üzleti partner már várta. Mikor meglátta Elenát, fölállt, kezet csókolt, s kihúzta számár a széket. Kellemesen megebédeltek, Elena megkóstolta a séf ajánlatát, majd az üzletre tértek. Az férfi illemtudó és előzékeny volt, Elenának nem volt nehéz dolga, s mindketten elégedetten búcsúztak el egymástól.</span></div><div><span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif">Az étteremből kifele menet a falon függő hatalmas tükörben elkapta saját tekintetét. Boldognak kéne lennie, hiszen itt van Párizsban, most ütött nyélbe egy fantasztikus üzletet, de valahogyan mégsem érezte magát kicsattanóan. Filip szavai újra és újra előjöttek, bár nem esett neki jól nyers modora, de végig kellett gondolnia mikre is hívta fel a figyelmét. El kellene gondolkodnia azon, hogy vajon elégedett-e jelenlegi sorsával. Változtatásra van szüksége? Ej mit tudhatja ezt egy idegen, aki szinte nem is ismeri – gondolta. Sétált egy ideig a parton, mire talált egy telefonfülkét, ahonnan tájékoztatta Jánost az üzlet kimeneteléről, s őszintén szólva jól esett volna neki az elismerés, egy-két jó szó, de ezeket hiába várta. Főnöke örömmel nyugtázta az előrelépést, s fejben már számolgatta is a jövőbeli bevételt, azonban felszólította Elenát, hogy mihamarabb térjen haza, s elmesélte neki miféle feladatokkal foglalatoskodnak odahaza. Elena úgy hitte ha már eljutott a divat fővárosába, körül szeretett volna nézni. János hallani sem akart róla, s szinte parancsolóan küldte el a reptérre, hiszen most már indítottak járatokat. Elena csalódottan hallgatta János szónoklatát a szorgalomról, a jó beosztott jellemzéséről, s szinte már nem is figyelt oda, kitekintett az üvegen, s amit ott látott, attól egyszerre megváltozott minden. Az utca túlsó végén egy fekete Mercédesz állt meg amiből nem más szállt ki, mint Filip. Sötétszürke öltönyt viselt halvány nyakkendővel, zsebében egy szál vörös rózsával, s fürkészően tekintgetett körbe, mintha az egész negyed képét az eszébe akarná vésni. Az órájára pillantott, egy kis kopottas, barna színű ládát húzott elő a kocsiból, <span style="color: #804c19">slusszkulcs</span>ot a zsebébe süllyesztette, majd elindult a híd felé. </span></div><div><span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif"><br /></span></div><div><span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif">Ahogy a férfit figyelte, főnöke még mindig kitartóan magyarázott neki, de ő hirtelen félbeszakította. </span></div><div><span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif">- Bocsáss meg, hogy közbeszólok, de ne fojtasd!</span></div><div><span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif">- Ezt meg hogy érted ? - hangja meglepett volt, nem szokta meg, hogy csak úgy félbeszakítsák</span></div><div><span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif">- Nem lesz rá szükség, mert én itt maradok még pár napra, s ha ez nem tetszik, akkor felmondok – végre kimondta. Szinte maga sem hitte el, hogy képes rá, a sarkára állt, és ezúttal nem rejtette véka alá érzéseit. Szavait hosszú csend követte a vonal túlsó végéből, azt hitte János lerakta. Már keresgélte az aprót, amit majd bedob, ha még hosszabbra nyúlik a beszélgetés, de ekkor válasz érkezett.</span></div><div><span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif">- <span style="color: #804c19">Ne őrülj meg!</span> Nem értem mi ütött beléd.</span></div><div><span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif">- Egyáltalán nem becsülöd meg a munkámat, nem érzem magam jól ebben a munkakörben.</span></div><div><span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif">- Tőlem ne várd, hogy térden csúszva esedezzek a bocsánatodért! - kissé felemelte a hangját, lehetett hallani az idegességet.</span></div><div><span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif">- Akkor Isten veled! - Mérgelődő dünnyögés lett erre a válasz, majd a vonal megszakadt.</span></div><div><span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif"><br /></span></div><div><span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif"><br /></span></div><div><a href="https://attention.cafeblog.hu/files/2013/01/red-rose.jpg" style="clear: right;float: right;margin-bottom: 1em;margin-left: 1em"><img border="0" height="200" src="https://attention.cafeblog.hu/files/2013/01/red-rose-179x300.jpg" width="119" /></a><span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif">Filipnek a vonatról leszállva első útja az ügynökség párizsi központjába vezetett, ahol az előre megígért segítség már várta. Három embert küldtek mellé, hogy rendben menjen a bevetés, köztük volt <span lang="en-CA">Randolph</span>, a kigyúrt égimeszelő, aki bár termete nem ezt sugallata, mégis hidegvérűségéről és precizitásáról volt híres. Rendkívül bölcsen tudott a hirtelen helyzetekben dönteni, rá mindig is lehet számítani. <span lang="en-CA">Marty</span>volt Rannak szinte teljes ellentéte, kissé alacsony, véznább alkatú, kócos barna hajú, szemüveges de rendkívül fürge tagja a csapatnak, emellett ő volt a műszaki felelős. Termete miatt nem szívesen ment nyílt terepre, jobban szerette egy szűkös, sötét furgonban meghúzódva követni az eseményeket, navigálva,s segítve őket a környezet megtisztításával. Ő volt egy-egy bevetésen a központ, számítógéppel szinte bárhova bejutott. A csapat harmadik tagja egy új, ügynök volt, akit nemrégen helyeztek ki éles bevetésre. <span lang="en-CA">Amber</span>, a szőke hajú, megnyerő külsejű fiatal kém repesett az örömtől, amikor meghallotta a hírt, hogy végre megbízatást kapott, s nem is akárkik mellett. Filip nem nagyon ismerte őt, de mint mindig, nem halasztotta el az aktájának az átnézését. Semmi szembetűnőt nem talált rajta, hasonló volt a többi ügynökéhez, meg voltak említve a helyek, ahol eddig szolgált, egy-két kitüntetés, az iskola, ahová járt. Nem látott benne semmi gyanúsat, hacsak nem azt, hogy egy ilyen fiatal kém itt kezdi a pályafutását. </span></div><div><span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif">Összeültek négyen, hogy megbeszéljék a bevetés részleteit. Elmondta Filip, hogy az átadás az úgynevezett Új-hídnál fog megtörténni, ahová minden bizonnyal egyedül kell mennie, de a többiek feladata lesz, hogy fedezzék őt és a távolból figyeljék. </span></div><div><span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif"><span lang="en-CA">Ran</span>feladata volt a lehető legközelebb maradni Filiphez, turistaként egy fényképezőgépnek álcázott szuper érzékeny, optikai zoom-al rendelkező távcsővel egész idő alatt a nyomában lesz. <span lang="en-CA">Amber</span> egy közeli háztetőn foglal helyet egy távcsöves puskával abban az esetben, ha valakit észrevétlenül le kéne szedni. Végül pedig <span lang="en-CA">Marty</span> egy koszos fehér furgonból figyeli az eseményeket, hozzákapcsolódik a térfigyelő kamerákhoz, s létrehozza a kapcsolatot a csapat tagjai között. </span></div><div><span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif"><br /></span></div><div><span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif"><br /></span></div><div><span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif">Nem telt bele sok idő, a vörös rózsát Filip öltönyén hamar észrevették, s egy hosszú fekete limuzin parkolt le közvetlenül mellette. Kinyílt az ajtó, s utasították, hogy szálljon be. Beült, s három kigyúrt, kopasz testőrrel találta szembe magát, akik rögtön ellenőrizték is, hogy nincs-e nála fegyver. Az egyik buldog rámutatott a barna ládára és morgott egyet, mire Filip felnyitotta a fedelét és biztosította arról, hogy kizárólag a titkos iratokat tartalmazzák. Gyanította, hogy a főnökük nincs az autóban, de miután megmotozták, intettek a sofőrnek, aki elindult. Az ablakok belülről is le voltak sötétítve, így nem tudta merre haladnak, csak remélte, hogy <span lang="en-CA">Marty</span> érzékelte a jelet, melyet az órájában elrejtett nyomkövető sugárzott. </span></div><div><span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif"><br /></span></div><div><span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif"><span lang="en-CA">Ran</span>, fotót készített az autóról, s nyomban motorra pattant, hogy követni tudja őket. <span lang="en-CA">Amber</span> lesietett a tetőről a furgonba,s <span lang="en-CA">Marty</span> navigálása segítségével követte a jeleket.</span></div><div><span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif"><br /></span></div><div><a href="https://attention.cafeblog.hu/files/2013/01/pont-neuf-and-samaritaine-paris-france-romain-villa-photographe.jpg" style="clear: left;float: left;margin-bottom: 1em;margin-right: 1em"><img border="0" height="212" src="https://attention.cafeblog.hu/files/2013/01/pont-neuf-and-samaritaine-paris-france-romain-villa-photographe-300x199.jpg" width="320" /></a><span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif">Az őrök egész úton meg sem szólaltak, kitartóan figyelték Filipet nehogy valami turpisságon kapják. Egyszer csak a hosszú luxusautó leparkolt, s Filipet kitessékelték az autóból. Egy üres raktárépületben lehettek, a koszos ablakokon nem lehetett se ki, se be látni. Volt még ott egy Fekete BMW- melyből kiszállt egy magas ötvenes, de jó állapotban lévő férfi. Látszott rajta, hogy rendesen karban tartja magát. Talpig fehérben volt, mint egy igazi kifinomult, a köznéptől elzárkózott multimilliomos. A három testőrt kiküldte, hogy a kapu előtt őrködjenek, s egy előre odakészített asztalhoz vezette. </span></div><div><span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif">A tökéletesen fehér, földig érő terítővel fedett asztal körül két szék volt elhelyezve egymással szemben. </span></div><ul><li><div><span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif">Foglaljon helyet – mutatott a székre, majd leült ő is. Intett a sofőrjének, aki még mindig az autóban ült,s az egy fém tálcát hozott elő, letette az asztalra, majd visszaült a kocsiba, de szeme végig a visszapillantó tükrön maradt. </span></div></li></ul><div><span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif">A tálcán pénzkötegek tornyosultak, de az látszott, hogy nem a teljes összeg.</span></div><ul><li><div><span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif">Hol a többi ? - vonta föl a szemöldökét Filip</span></div></li><li><div><span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif">Biztos helyen. Amint megkapom az aktákat, átadom a többit.</span></div></li></ul><div><span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif"><br /></span></div><div><span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif">Eközben Ran és a többiek megérkeztek az elhagyatott környéken álló épülethez, ahol három őr fogadta őket. <span lang="en-CA">Ran</span> közel hajtott a három férfihoz, akik azonnal gyanút fogtak, s a fegyverükhöz kaptak, de nem voltak elég gyorsak, <span lang="en-CA">Ran</span>kifarolt a motorral, amivel felrúgta mindhármukat. A jármű füstölögve, az oldalára borulva csúszott tovább. <span lang="en-CA">Amber</span>kiugrott a furgonból, védett helyre húzódott, s onnan vette célba az őröket, egyiküket megsebesítette, a másik kettő nem volt tiszta célpont. </span></div><div><span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif"><br /></span></div><div><span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif">Filip lassan felpattintotta a láda zárát, s felnyitotta a tetejét. Egy vaskos barna dossziét húzott elő, s az asztalra helyezte. Fedor arca láthatóan felderült, s már nyúlt is volna az aktáért, ha Filip nem rántja vissza. Szája legörbült, olyan arcot vágott, mint a kisgyerek, akitől elvették a játékát. </span></div><div><span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif">-Igor! – kiáltott oda a sofőrnek, aki rögtön tudta mit kell tennie, kinyitotta a csomagtartót, s kivett még egy tálca pénzt. Ismét visszasétált az autóhoz, de odakintről zajra lett figyelmes, közelebb ment az ablakhoz, fekete zakója ujjával letörölte a rárakódott port, s közelebb hajolt, hogy kilásson, ekkor viszont nagy csörrenéssel betört az ablak és egy vaskos test zuhant rá. A hatalmas súly alatt elterült, és rögtön elveszítette az eszméletét mind ő, mind az őr, aki ráesett.</span></div><div><span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif">Filip egy gyors mozdulattal felborította az asztalt és ráugrott Fedorra.</span></div><div><span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif"><br /></span></div><div><span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif">Fedor hanyatt vágódott a széken Filip súlya alatt, de fel volt készülve a hirtelen helyzetekre, így könnyedén ledobta magáról. Talpra állt, előrántotta fegyverét, és a hátára esett Filipre szegezte. </span></div><ul><li><div><span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif">Merész húzás volt, de most véged! Enyém az akta és enyém a pénz! Senki nem állíthat meg! - kiáltotta,. Kibiztosította fegyverét, lövésre készen, de ekkor újabb ablak tört be, egy lövés dördült el, s a fegyver kirepült a kezéből, pörögve csúszott a padlón. Amber mászott be az ablakon egy távcsöves puskával a kezében, melyet még mindig Fedorra irányított. Lassan közelített felé, de nem vette észre, hogy az őr alatt fekvő sofőr közben magához tért, s felé kúszott. Egy bicskát húzott ki a zsebéből. Filip észrevette, s odakiáltott Ambernek, de már késő volt. A sofőr belevájta Amber combjába a kést. Amber felsikoltott, a földre hanyatlott, de mielőtt újabb szúrásokat kapott volna, elsütötte a fegyvert, s a sofőr holtan nyúlt el előtte. </span></div></li></ul><div><span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif">Filip kihasználta az alkalmat, talpra ugrott, s ismét nekitámadt Fedornak.</span></div><div><span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif"><br /></span></div><div><span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif">Ran meghallotta kintről Amber sikolyát,s a két félholt őrt maga mögött hagyva besietett az épületbe. Meglátta a földön vérző Ambert és a harcoló Filipet. Leguggolt Amberhez, letépte ingujját és odaszorította a nyílt sebre. </span></div><div><span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif"><br /></span></div><div><span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif">Az őr, akit még Amber sebesített meg, magához tért, s felmérve a helyzetet, elkezdett a furgonhoz kúszni. Mikor odaért egy órával ellátott szerkezetet erősített az autó aljára, s beindította a számlálót. Ekkor egy fekete Mercédesz tűnt fel a láthatáron, de nem törődött vele, azzal volt elfoglalva, hogy mentse a bőrét. Marty, aki a furgonban riasztotta a kommandósokat , ebből nem vett észre semmit. Az autó lefékezett az őr mellett, Lionel kiugrott belőle, s hatalmas ütést mért a még mindig csúszó-mászó férfira. Elena, aki az anyós ülésen ült, tágra nyílt szemekkel figyelte az eseményeket. Lionel kinyitotta az ajtót, kezébe nyomta a berettát, s utasította, hogy figyelje az eszméletlent. Odarohant a furgonhoz, feltépte az ajtaját, s kirángatta, a munkában elmélyülő Marty-t.</span></div><div><span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif"><br /></span></div><div><span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif">Hatalmas ütést kapott Fedor az arcába, amitől megtántorodott, de nem esett el, kezeit fölemelte, hogy védje magát, hiszen Filip megállíthatatlan volt.</span></div><br /><div><span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif">Ran miután megbizonyosodott afelől, hogy Amber a körülményekhez képest el van látva, Filiphez szaladt, hogy segítsen cselekvésképtelenné tenni Fedort. Elkezdett rohanni, de le is lassított, mert Filip már a földön fekvő Fedor hátán ült, kezeit hátracsavarta és erősen tartotta. Ran beszólt fülesén Martynak, hogy hozzon bilincset, de nem kapott választ. Tovább szólítgatta, de semmi. Egymásra néztek Filippel és elkezdett az ajtó felé rohanni, amikor hatalmas robbanást hallottak odakintről. A fehér furgon a levegőbe repült.</span></div><div><span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif"><br /></span></div><div><span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif;font-size: x-small">(folyt.köv.)</span></div>richhttps://attention.cafeblog.hu/files/2013/01/red-rose-150x150.jpg150150