1.0Little more attentionhttps://attention.cafeblog.huAmyofNohttps://attention.cafeblog.hu/author/amyofno/<br /><div><span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif"><br /></span></div><div><span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif">...</span></div><div><span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif">Hangos csikorgás rázta föl Elenát álmából, nagyot fékezett a vonat. Körülnézett, s látta utastársai is hozzá hasonlóan tanácstalanul néztek egymásra. Filpihez fordult, hogy megkérdezze, ő tudja-e mi történt, de a férfinek csak a hűlt helyét találta mellette. Fölállt, lehúzta az ablakot és nyakát nyújtogatva próbált információhoz jutni, de olyan sötét volt, hogy semmit nem látott. </span></div><div><span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif"><br /></span></div><div><span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif">Amikor Filip megbizonyosodott afelől, hogy Elena elaludt, halkan kisurrant a kabinból. Kiment a folyosóra, s a nyitott ablaknál a friss levegőn ácsorgott. Elővette a hotelszobában talált kis mandzsettagombot, s azt tanulmányozta. Biztosan valami drága öltönyről származhatott, hiszen nem volt kopott a festése, sőt akár az is lehet, hogy aranyból van. Szájához emelte, hogy megrágja, de ekkor egy éppen mellette elhaladó férfival összetalálkozott a tekintete. Egy szőke, bajuszos, hátrazselézett hajú férfi állt előtte. Az idegen arcán felismerés suhant át, majd az tettlegességig fajult. Karját fölemelte, s nagyot vágott Filip arcába a könyökével. A gomb kirepült a kezéből s az orra vére is eleredt, de mivel mindenre föl volt készülve, gyorsan tudott cselekedni, hamar ellentámadásba lendült. Hatalmasat rúgott a férfi térdébe, mire az összerogyott. Ekkor a zsebéhez nyúlt fegyver után kutatva, de a támadó hirtelen magához rántotta a lábait, így Filip hanyatt vágódott a földre. Mindketten talpra ugrottak, a férfi Filip mögé került a dulakodásban, s hátulról lefogta, mire ő egy gyors térdrogyasztással kicsúszott a szorításból, s a vállán keresztül előre dobta. A férfi megérezte a nagy esést, de eszében sem volt feladni a menetet, föltápászkodott, s nekiindult, karját fölemelte, hogy csapást mérjen Filip fejére, de ő izmos felkarjával hárította az ütést, elkapta a könyökét, közelebb lépett, másik kezével a nyakát fogta meg, s kigáncsolta, majd kezét kicsavarva hasra fektette, amivel biztosan a földön tudta tartani. </span></div><div><span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif">- Ki vagy és mit akarsz tőlem? - kérdezte fojtott hangon </span></div><div><span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif">Nem válaszolt, egyre jobban megfeszült, hogy kiszabaduljon a szorításból.</span></div><div><span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif">Filip odaszorította a fejét a padlóhoz, hogy ne tudjon mozogni, s próbálta tovább vallatni, de egy kóbor utas tűnt fel a folyosó végén. Megragadta a férfit, s kivonszolta a köztes térbe, ahol a falhoz lökte. </span></div><div><span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif">- Ki a megbízód? - kiáltotta most már dühösebben</span></div><div><span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif">A férfinek eszében sem volt megszólalni, megtalálta a vészféket, amit azonnal meghúzott, s a vonat csikorogva lassulni kezdett. A hirtelen fékezéstől mindketten elvágódtak, de a férfi immár kicsúszott a szorításból. Kinyitotta az ajtót és kiugrott az álló vonatból. Filip utána száguldott, s a földön kezdtek verekedni. Koromsötét volt ameddig csak a szem ellát, az egyedüli fényforrást a némelyik vagonban felgyúló világítás adta. Filip földre kényszerítette a támadót, s benyúlt a belső zsebébe, ahol egy útlevelet talált, de a férfi fölé kerekedett. Megragadta a nyakánál fogva és elkezdte fojtogatni, de Filip egy nagyívű karkörrel lesodorta a kezeit s kiegészítette egy jól irányzott jobb horoggal. Ekkor sípszót hallottak egy távol eső vagon felől. A hang irányába fordította a fejét, ezzel szem elől tévesztve támadóját, aki a helyzetet nyomban kihasználva egy rúgással a földre kényszerítette és a vonat alá kerültek. A hideg sínhez szorította Filip nyakát, várva, hogy a vonat újra elinduljon. A hatalmas fogaskerekek csikorogva mozgásba lendültek, jelezve az indulást. Fejét oldalra fordította, s szemével is meggyőződött afelől, hogy ha nem tesz valamit sürgősen, a jármű a fejét veszi. A férfi szorítása egyre erősebb lett, ahogy teljes erejével nyomta őt a földhöz. Filip minden energiáját mozgósítva kiszabadította egyik kezét, s egy hatalmas kővel fejbe verte a ránehezedő férfit, aki ettől eszméletlenül terült el mellette. Elgurult a veszélyes területről, de nem volt ideje megpihenni, hiszen a vonaton kéne lennie, csak akkor jut el Párizsba a találkozóra. A vonat egyre csak gyorsult, mire ő elkezdett sprintelni. A síneken futott, ahogy csak bírt, elugrott, s még éppen elkapta a hátsó korlátot. Így kapaszkodva repült egy ideig, de föltornázta magát a platz-ra, s bejutott az utolsó vagonba. Zihálva vette a levegőt, beletelt egy kis időbe, mire teljesen lenyugodott. Bement a mellék helységbe, s lemosta az arcára ragadt alvadt vért. Kilépve onnan szembetalálkozott Elenával, aki meglepetten nézett rá. </span></div><ul><li><div><span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif">Jól vagy? Elég rosszul nézel ki...</span></div></li><li><div><span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif">Nincsen semmi bajom. Mit keresel itt ilyenkor az éjszaka közepén?</span></div></li><li><div><span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif">Felébresztett amikor meghúzták a vészféket, kiment az álom a szememből. </span></div></li><li><div><span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif">Akkor is jobb lenne visszamenni a kabinba, ki tudja milyen alakok járnak éjszaka errefelé.</span></div></li><li><div><span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif">Ha annyira féltesz, miért nem jössz vissza te is?</span></div></li><li><div><span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif">Nem bánom. - Ezzel kinyújtotta a kezét, mintegy előretessékelte Elenát, s mögötte haladt a kabin felé. Sajgott a feje az ütésektől, de fájdalmát ügyesen leplezte. Még sokáig beszélgettek, mielőtt nyugovóra tértek. </span></div></li></ul><div><span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif">Korán reggel megérkeztek Münchenbe, ahol át kellett szállni a Strasbourg-i járatra. Beültek egy kávézóba az állomás közelében még indulás előtt, s egy csésze forró kávé és némi péksütemény mellett társalogtak.</span></div><ul><li><div><span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif">Te nem is mondtad hova utazol! Merre mész? - szólalt meg Elena miután kortyolt egyet az erős feketéből.</span></div></li><li><div><span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif">Párizsba.</span></div></li><li><div><span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif">Micsoda véletlen! Mi célból ?</span></div></li><li><div><span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif">Munkaügyben, mint te. </span></div></li><li><div><span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif">Ha bútorüzletben utazol, most fordulj vissza!</span></div></li></ul><div><span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif">Filip elmosolyodott, de nem szólt semmit. Ekkor zsebében felcsendült az ismerős csengőhang, melyet pár napja a hotelben hallott, jelezve, hogy üzenete érkezett. Ezúttal két szó állt benne: <span lang="fr-FR">Rosace Rouge</span>. Összeráncolta a szemöldökét, nem túl bőbeszédű – gondolta, szóval innen fognak fölismerni. Lenémította a telefont, hogy többször ne okozzon feltűnést a gyermeteg dal, majd gyorsan visszacsúsztatta a zsebébe.</span></div><div><span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif">Miután befejezték a reggelit, keresett egy telefonfülkét, ahol jól szemügyre vehette az útlevelet, amit az este megszerzett támadójától. Lionel Tor névre állították ki a minden bizonnyal hamis útlevelet, de talán tudnak róla valamit a központban. Felhívta bennfentes kollégáját, hogy nézzen utána, valamint, hogy értesítse a párizsi összekötőket az érkezéséről.Szüksége lesz erősítésre. </span></div><div><span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif"><span lang="it-IT">Antonio</span><span lang="it-IT">Barross</span> volt a kapcsolat egy évek óta üldözött bűnbandával, akit még nem sikerült elkapniuk. A banda feje Fedor ezúttal egy szigorúan titkos iratot készült megvenni az orosz titkos ügynökség belső iratairól. </span></div><div><span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif">Fedor tizenkét éves korában vesztette el szüleit, akik orosz ügynökök voltak. Mikor fiuk született mindketten visszavonultak a szolgálatból, de régi ellenségük utolérte őket, s egy este végzett velük. Fedor életben maradt, de szülei elvesztése nagyon megviselte, sehol sem talált ezután otthonra. Elvetettsége oda vezetett, hogy rossz társaságba keveredett, kapcsolatba került az alvilággal, majd ő maga is egy vezető egyéniséggé vált. </span></div><div><span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif">Kapcsolatba került egy személlyel, aki felkínálta neki az orosz kémek aktáit, információkat a hálózatról és a belső ügyekről, bevetésekről. 1000000 dollárt ajánlott érte, hogy ezzel megtalálja szülei gyilkosait és bosszút álljon értük. </span></div><div><span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif"><span lang="it-IT">Antonio</span>bonyolította volna le az üzletet, ha Filip nem lép közbe, de vajon ki tudott még erről az adás-vételről ? Valaki más is meg akarta szerezni az információt az üzlet helyszínéről. Vajon ki bérelte föl Lionel Tort? A telefont már rég lerakták, de még mindig a fülkében állt, s merengőn tekintett a semmibe. Annyira lefoglalták gondolatai, hogy észre sem vette a türelmetlenül topogó nénit az ajtó előtt, aki arra várt, hogy végre ő is telefonálhasson. Visszahelyezte a kagylót a helyére, s átengedte a telefont. </span></div><div><span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif">A peronon Elena, aki szerzett pár magazint és egy kis útravalót, már várta. Ezúttal már úgy szálltak föl a vonatra, mintha együtt indultak volna el, az ember azt hihette róluk, hogy régóta útitársak. S minthogy a vonatról nem lehet útközben leszállni, nem is váltak el egymástól. </span></div><div><span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif"><br /></span></div><div><span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif"><br /></span></div><div><span><span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif">Ez a vonat sokkal modernebb volt, mint az előző, a vagonok nem kabinokból álltak, hanem egy légtérből, a székek kényelmesen ki voltak párnázva, a helységben működött a fűtés és büfés zsúrkocsit toltak el időnként a széksorok között.</span></span></div><div><span><span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif">Elena sokat mesélt Filipnek a munkájáról, aki viszont helytelenítette, hogy ekkora feladatot bíztak rá. Szerinte nem kellene ekkora terhet rakni a nőkre, s a bánásmódot is kritizálta. Elenát rosszul érintették a szavai, nem akart gyengének és törékenynek mutatkozni, s ragaszkodott az igazához, hogy képes a feladatra. Vitatkozásuk odáig fajult, hogy Elenának elege lett, olyan dolgokat vágott Filip fejéhez, amiket nem érdemelt meg, arrogánsnak és érzéketlennek nevezte őt. Fölpattant helyéről, de Filip elkapta a karját,</span></span></div><ul><li><div><span><span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif">Elena, ne értsd félre én nem becsüllek le téged – kezdte, de a nőt nem hatották meg szavai</span></span></div></li><li><div><span><span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif"><span style="color: #663300">Ne érj hozzám!</span> - förmedt rá, majd fölszegett fejjel távozott. Elsétált a vonat másik felébe és egyedül ült magában mérgelődve.</span></span></div></li></ul><div><span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif"><br /></span></div><div><span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif">Az utazás hosszú ideig elhúzódott, de végre-valahára megérkezett Párizsba. Még sokáig kavarogtak fejében Filip szavai, teljesen maga alatt volt. Annyira félreismerte őt. Kezdte megkedvelni, s erre ő vérig sérti. Miért is kellett találkoznia vele?...</span></div><div><span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif;font-size: x-small">(folyt.köv)</span></div>rich