Tűzpróba

AZ Útvesztőből sikeresen kiszabadult csapatnak újra nehézségekkel kell szembenézniük. Úgy hitték a fegyveres emberek, akik kimentették őket, biztonságos helyre szállítják, de rá kellett jönniük, hogy a próba még nem ért véget, mégcsak most következik a második része. Az útvesztő volt az első teszt a tűzpróba pedig a második, ahol az előzővel ellntétben kapnak instrukciókat azzal kapcsolatban, hogy mit kell tenniük. Száz mérföldet kell megtenniük észak felé a sivatagban, hogy elérkezzenek a menedékre. Hogy miért van ez a kegyetlen tesztelgetés? A világ rendje felborult, amikor napkitörések sorozata pusztította el az emberiség felét, és egy vírus is felütötte a fejét, amitől az embereknek lassan elborul az agyuk és zombik lesznek (te jó ég! Jobb ötlet nem volt??). Az útvesztőt túlélő csapatot azzal ösztönzik a következő próba teljesítésére, hogy nekik is beadták a vírust és ha elérnek a menedékre, akkor megkapják a gyógyszert (amit csak a gazdagok kaphatnak, az egyszerű pórnép ne is álmodozzon róla). Kikerülnek a sivatagba és egy fővel bővül a csapatuk, Aris szintén egy útvesztőből jön, csak ott mindenki más lány volt. Látszólag tehát két csapat küzd egymás – vagy a természet ereje – ellen. Útjuk során sok-sok változóval találkoznak (szituációk melyekben a reakcióikat vizsgálja a VESZETT, aki a fiatalokat próbának teszi ki az emberiség érdekében).

Csalódás volt a könyv, egyrészt nem olyan ötletes, mint az első rész, másrészt túl van bonyolítva a történet, van egy áruló, vagy kettő, aztán mégsem áruló és az ember már azt sem tudja, mit higgyen s még mindig nem jutottunk közelebb a VESZETT-hez, hogy hogy a csudába tudják megmenteni a földet azzal, hogy a fiatalokat ekkora próbának teszik ki, ahol sokan az életükkel fizetnek.

Nem is beszélve a nagyszerű talán soha nem hallott kifejezésekről, mint a “moccanatlanul állt”.

Végül pedig a csattanó: a könyv harmadik része itt még nem jelent meg, úgyhogy annál inkább nem tudunk meg semmi kézzelfoghatót. Jippi.